2017. szeptember 25., hétfő

Bolhából elefánt


Szóra sem érdemes az az apró konfliktus, amiből azután nagy veszekedés keletkezik. Harag, keserűség,  vádaskodás, védekezés, elzárkózás, elhagyatottság…

És ezek a konfliktusok időről időre újra és újra lejátszódnak.


Lehet, hogy csak elfelejtett az egyik valamit, amire a házastársa reggel nyomatékosan megkérte. Na és! Hát van ilyen, hogy a nap forgatagában elfelejtünk dolgokat.


De ez akkor és ott nem ilyen egyszerű, mert akinek nem teljesült a kérése szinte cserbenhagyva érzi magát. Úgy érzi, ő az utolsó társának az életében, minden és mindenki fontosabb számára. És ez dühhel, haraggal tölti el.
A “feledékeny” társ megkapja a kritikát, hogy hogy lehet ilyen és máris ítélet alatt érzi magát. Ezért inkább védekezési célból elzárkózik a valódi párbeszédtől.


Ebből a pici feledékenységből, elhanyagoltság érzés és bántó ítélet alá kerülés születik. Mindketten sebesülést szenvednek.
Valójában ez már nem is konfliktus-kezelési probléma. Itt már egy másik dimenzióval van dolga a házaspárnak, ez pedig a kötődés-kezelés.


Kötődési sebek aktiválódnak egy apróbb konfliktus helyzetben.
Aki gyermekkorának kiemelt kötődéseiben (szülők) érzelmi elhanyagolást, háttérbe szorítást élt meg, az az ember társától is  ugyanezt a kötődési sebet éli meg, ha az elfelejti kérését.
Akit pedig  minduntalan megszidtak gyermekként, ha kellett, ha nem, ugyanezt a “nem vagyok jó” félelmetes kötődési sebet éli meg, amikor számon van kérve nagy indulattal az apró feledékenységéért.


Ezeknek a kötődési sebeknek az újra-újra megélése nagy fájdalmakkal jár, így  hosszútávon már igencsak ki tudja meríteni a párkapcsolat érzelmi tartalékát.


Ne engedjük ezt meg!


Ne csak konfliktust kezeljünk, hanem a kötődéseinket.
Tegyük tudatossá mik fájnak igazán ezekben az összeütközésekben, milyen valós érzések vannak a düh és harag, vagy az elzárkózás és védekezés mögött?
Ezeket osszuk meg társunkkal is és próbáljuk vele együtt megfejteni az ő sebeit is!


Ne feledjük! Mi nők, feleségek felelősek vagyunk a párkapcsolatunk lelki-érzelmi életéért! Nem várhatjuk el férjeinktől, hogy ők gyújtsanak gyertyát és hívjanak minket beszélgetni mély érzésekről! :)
Azonban azt elvárhatjuk és el is kell, hogy várjuk, hogy ha mi erre alkalmat teremtünk, kézbe vesszük ezt a dolgot, akkor legyenek partnerek és adják rá magukat egy-egy ilyen kiemelt beszélgetésre is!


Szeretettel

Szőke Etelka

Lukács 18.18-19.

“És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerhessem?
Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.”

Kedves Lelkészfeleség Testvéreim!

A gazdag ifjú történetéből sok esetben ezt az első pár mondatot túlszaladjuk. Most ez szólított meg.
Az itt használt jó szócska a  nagyon jót jelenti, az ideálisat, az idealizálhatót, avagy akár a szentet, a tökéleteset.
Az emberben lakik egy én-rész a lelkünk mélyén, amely erősen idealizál. (szelf-pszichológiiában ezt Grandiózus-énnek hívjuk.)
Ez azt üzeni számunkra, szükségünk van a tökéletessel, a jóval, a teljes szeretettel, elfogadással közösségre lépnünk. A csecsemőben, mivel közel van még a lelki szervezetlensége miatt a kollektív érzésekhez, így ez nagyon erős vágy és a szülőre vetíti, majd ez formálódik a fejlődése kapcsán.
Ugyanakkor felnőtt korunkra is kiben erősebben, kiben már diferenciáltabban, de mindannyiunkban van egy mély vágy a teljesség, a tökéletesség felé. Az idealizált jó felé. Valójában Isten felé, csak hosszú az út odáig, amíg a saját elképzeléseink kudarcain keresztül megérkezünk Őhozzá.
Felnőttként is tud az ember úgy  működni,  hogy még mindig a  szüleit idealizálja, mert nem tudott róluk érzelmileg leválni. Vagy van aki a szüleihez sosem tudott idealizálva kapcsolódni, mert elérhetetlenek voltak testileg-érzelmileg számára, az ilyen ember önmagát, vagy jobb híján felnőve majd egy másik embert, egy társat ruház fel ezzel az idealizált reménységgel, hogy jó, tökéletes lesz hozzá. Ebből a nagy szükségállapotból sok elvárás születik...
Van aki a gyermeke felé meri csak megélni ezt az érzelmi kiszolgáltatottságot. Más valaki a teljesítményén keresztül idealizálja magát.
És még sorolhatnánk, hogy mivel próbáljuk jóvá, kerekké, sikeressé, teljessé tenni magunkat Isten nélkül, esetleg aképpen vele, hogy az elképzeléseinkhez behívjuk, hogy támogasson minket. Milyen furcsa paradoxon: jöjjön, segítsen meg, hogy megoldjam az életem nélküle... Mi emberek nagyon találékonyak vagyunk.
Csak éppen a valódi megoldásra találunk rá a legnehezebben, vagy legutoljára, amikor már minden más próbálkozásunkban csalódtunk, fájdalmakat kaptunk. Tulajdonképpen ez a céltévesztés a bűn.

“Nincsen senki jó, csak egy, az Isten” - mondja Jézus.

Senki sem töltheti be ezt a szükségedet, vágyadat, Te sem önmagadnak. Csak Isten, neked. Mert a magával való kapcsolatra teremtett, így mibennünk nélküle nincs meg a teljesség lehetősége.
Ő az, aki teljesen megért, akivel teljességgel számolhatsz, aki teljesen önzetlenül szeret, aki jobban ismer mint te magadat, aki minden árnyoldaladdal együtt elfogad és a földi sorsoddal együtt (bármi is az) örök jövőt készít számodra.
Ezen a héten figyelgessük kiemelten is ezt a vágyunkat, szükségünket, késztetésünket, ilyen irányú lépéseinket! Osszuk meg Istennel, Őhozzá vigyük, tőle kérjük és várjuk a beteljesülést!

Szeretettel

Szőke Etelka

2017. szeptember 22., péntek


Képtalálat a következőre: „szív alakú természeti képződmények”Túrmezei Erzsébet

A HARMADIK


Valamit kérnek tőled
Megtenni nem kötelesség
Mást mond a jog, mást súg az ész
Valami mégis azt kívánja:
Nézd, tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Messzire mentél, fáradt vagy, léptél százat
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad
Majd máskor, nyugtat az ész, s a jog józanságra int
De egy szelídebb hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá, nem érdemli meg
Tán összetörte a szíved
Az ész is azt súgja, minek?
S a szelíd hang újra halkan kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik egyszer első lehetne
és diktálhatna, vonhatna, vihetne,
Lehet elégnél hamar, esztelenség volna
De a szíved békességről dalolna,
S míg elveszítenéd, bizony megtalálnád életed!
Bízd rá magad arra a harmadikra, mert az a szeretet!

2017. szeptember 19., kedd

Hányszor kell még elmondanom… Nem igaz, hogy nem érted meg…. Már megint ezt csinálod…


Képtalálat a következőre: „konfliktus képek”



Mindannyian éltünk és élünk meg konfliktusokat. Életünkében először talán a szüleinkkel, testvérekkel, barátokkal és tanárokkal. Azután a párunkkal, munkatársainkkal, főnökünkkel, gyermekeinkkel. De a legjelentéktele-nebbnek tűnő helyzetekben is kerülünk konflisukba valakivel, például egy vásárlásnál, sorban állás közben vagy éppen a buszmegállóban. Bár konfrontálódni nem szeretünk, mégis már annyira természetes velejárója az életünknek, hogy rendszerint nem is tudatosítjuk mi a részünk benne, ki-mi által gerjed és pusztít vagy éppen épít. Igyekszünk minél előbb túllenni rajta. A konflisukról és kezeléséről számomra Dr. Bagdy Emőke foglalja össze nagyon jól és érthetően Az utak önmagunhoz című könyvének Kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés fejezetéből ragadtam ki most nektek néhány gondolatot, amit érdemes megszívlelni. 

 
A konfliktusban érdekesség az, hogy nemcsak két személy között, hanem belső, lelki rendszerben is létrejöhet. Ezek viselik meg az embert legjobban. A belső lelki konfliktusban ....

2017. szeptember 17., vasárnap



                                    GONDOLATOK


Képtalálat a következőre: „szép képek”"Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok. Ezt mondta, földre köpött, és sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született szemeire, majd így szólt hozzá, -Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában, ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért."
                              János 9,5-7


Mindig meglepnek Jézus módszerei. A vak sarat kap a szemére, ami még inkább akadályozza a látást, el is kell mennie a Siloám tavához, annak, akinek ez nem is egyszerű feladat, és egy csodálatos gyógyulás lesz belőle. Valahogy Jézustól imáinkban úgy szeretjük kérni a gyors, szenvedésmentes gyógyulást, kapcsolataink gyors javulását, körülményeink hirtelen jó irányú változását. Jézus pedig sárral, sétával készíti elő az új más minőségű, benne értelmet nyert életet. Mindenkor az Ő műve, de valahol nem akar kihagyni bennünket, a gyógyulás folyamatából. 
    Egyik lányommal kicsiként sok konfliktusom volt. Mindig azt éreztem, hogy provokál, emiatt sokszor fegyelmeztem. Nagyon zavart már,....

2017. szeptember 15., péntek

Kedves Lelkészfeleségek!

Szeretettel hívunk benneteket férjetekkel együtt a Lelkigondozó Szolgálat első filmklub alkalmára! Gyülekezetünk házaspárjait, barátokat is lehet hívogatni!
Ami fontos, hogy mihamarabb regisztráljatok, mert korlátozott a helyek száma.
Etelka
 

   (Házasság ás Családlelkigondozó Szolgálat)F:\RMK Gyökössy Központ\Kézfogás Logó\kezfogas_logo_03_vil2.jpg
család és párkapcsolati témában filmklubot indít....

2017. szeptember 12., kedd








Nyílt levél férjemnek

                                                                     


                                                               
                                                                Kedvesem!

                Sok jó döntést hoztam meg az életemben. Az egyik volt, hogy keresztyénné lettem, a másik, hogy igent mondtam, amikor megkértél, a harmadik, hogy minden gyermekünk születésére gondolkodás nélkül mondtunk együtt igent. Ezek az igenek hitből születtek, és nem tudhattuk, hogy mi lesz ezeknek a következménye. A keresztyénségünk feladattal, időnként áldozattal (de mondjuk mi nem jár azzal), és rengeteg áldással járt. A házasságunkra, és a gyermekeinkre is, ezt tudom mondani.

                Mi az, ami tanulság mégis a kettőnk kapcsolatára nézve? Mi az, ami más, amiben formálódtunk az elmúlt 15 év alatt?

               Már azt tudjuk, hogy kb. a másik mire gondol, hogyan reagál, helyzetekre, mit vár el, minek örül. Bár tudjuk, de így is nehéz ennek megfelelni. Azt hiszem, hogy erre igyekszünk mindketten odafigyelni, annak ellenére is, hogy talán néha kicsinyesnek gondoljuk....

2017. szeptember 5., kedd

Harcolj a férjedért Isten seregében!
„Harcold meg a hitnek nemes harcát, ragadd meg az örök életet, melyre elhívattál…” 1Tim.6:12.

Mit jelent a hit nemes harcát vívni feleségként?   
És milyen küzdelmet jelenthet ez a lelkészfeleségek számára?

Amikor hitharcról hallunk sokszor egyetlen lelki terület jut eszünkbe, ahogyan kiáll a hithű ember istenhite mellett, hűséges marad hitéhez nehéz élet-helyzetekben is. Ha éppen nincsen ilyen megpróbál-tatásunk, akkor hajlamosak vagyunk hálásan úgy gondolni, hogy most számunkra nyugalom időszaka van.
A hitharcnak különböző harcterei vannak lelkünk mezsgyéjén.  A hitünkben való hűséges kiállás mellett a bizalom is néha harcba hív, mert hiszen nehéz bízni, amikor éppen a legnagyobb szükség volna rá, kiderül nem megy könnyen. Ilyen a szeretet dimenziója is. Olyan könnyű a szeretetben is megfáradni, lemondóvá válni, a megalkuvással kibékülni.
Nagy titok ez, de ahogy éljük a szeretetet házastársunk felé, az mind hatással van arra is, ahogyan Isten felé közeledünk, nyílunk, vagy éppen zárunk. És ahogy Isten felé nyitunk...

2017. augusztus 30., szerda


 ISKOLAI KÉSZÜLŐDÉS
https://www.aldi.hu/fileadmin/fm-dam/startseite/2017/kw28/iskolakezdes/iskolakezdes_kicsi_07.jpg    Szeptember árnyékában, nyári napsütésben indultunk neki az útnak, hogy a listán szereplő eszközök gyermekeink iskolatáskáiba kerülhessenek, és már az első napokban vihessék magukkal. Tele vagyunk emlékképekkel, élményekkel, lelki megtapasztalásokkal, amit a nyár adott. A kocsiban beszélgettünk, felidéztük a kedves, humoros pillanatokat a nyárból, de feszült várakozással néztünk, és nézünk az új tanév elé. Valami új készül. Lecsendesednek napjaink, nyugalom költözött a kertünkbe, a lelkünk is vágyik egy kicsit az állandóra, a hétfőtől péntekig tartó kiszámítható hétköznapokra, és az ugyancsak előre látható hétvégékre. Kezdődik az iskola nekünk szülőknek, ahogy a gyermekeinknek is. Izgalommal várjuk azt a mást, ami a nyarat követi, és azt a mást, amit ebben az időben Isten készít nekünk.
    Iskola. Olyan sokszor szitokszóvá vált, ahonnan semmi jó sem fakad, ahonnan csak a csalódások, megaláztatások jönnek, amin jó túl lenni, és amit ciki várni így augusztus végén. Én várom már. Öröm látni, ahogy a gyermekeink készülődnek, keresik elő a tavaly használt rajzeszközöket, dobozokat, mappákat. Csomagoljuk a könyveket, kíváncsian nyitogatják a kisebbek az új tankönyveket, rakják össze az iskolai csomagokat. Minden nap egy kicsit előrébb vagyunk a készülődésben. Vajon lehet-e erre a kevésbé az élményeket nyújtó időszakra készülni? Vajon kell-e készíteni a lelkünket a munkás hétköznapokra? Vagy majd lesz valahogy.
    Amikor keresztyénné lettem, nagyon fontos volt számomra

2017. augusztus 22., kedd

A csodaborgár lelkészgyerek    
Egy kamasz leány tapasztalatai arról, hogy milyen lelkészgyermekként élni.

Kedves Lelkészfeleségek, kedves Olvasóink!
Szeretettel köszöntjük blogunkon Szőke Johannát, aki 15 éves, egy református gimnázium tanulója, Dunakeszin lelkészek, lelkigondozók a szülei. Testvére Szilárd, 9 éves.
Johanna vállalta, hogy saját élményeiből, áldásos és küzdelmes tapasztalataiból, hogy az ő oldaláról milyen lelkész gyermekként felnőni, megoszt blogunkkal egy pár gondolatot.
Fogadjuk nyitott szívvel!


Egy 15 éves lelkészcsaládban élő leány vagyok és szeretném egy pár gondolatban szemléltetni, hogy tapasztalataim szerint, milyen lelkész gyermekként felnőni, gyülekezeti közösség középpontjában lenni.
Először is, azt tapasztalom, hogy a lelkészgyerekekről kialakultak különféle sztereotípiák mind az egyházban, mind az egyházon kívül élő  kortársaim körében.
A korosztályom úgy vélekedik, hogy...

2017. augusztus 15., kedd

LÓCI ÓRIÁS LETT!

Nem bírtam vele tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
S végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s a óriásból
negyedórára törpe lett.
(mi lenne gondoltam ha mindig
lent volnál ahol a gyerek?) „

A gyermek Isten ajándéka, ehhez nem fér kétség, ahhoz viszont már igen, hogy mi mit kezdünk ezzel az ajándékkal. Egy kisbaba érkezése igencsak nagy feladat egy házaspár életébe. Emlékszem, mikor az első gyermekünk megszületett és hazavittük, mindig meglepődtem, amikor a kis bölcsőjére pillantottam, és ott láttam őt, egy kis embert akit ajándékba kaptunk, akit ránk bízott a jó Isten. A csecsemős, síros, fárasztó hetek lassan teltek. Azt gondoltam, talán sose érnek majd véget. Sokat sírtam a fáradtságtól és talán attól a tudattól is, hogy sok mindent rosszul csinálok. Lelkiismeret furdalás, fáradtság, depresszió és hasonló életérzések gyötörtek.
Azt gondolom, ezt az időszakot nem felejtem el soha, mint ahogy azt sem, hogy a pár hónapos kisfiúnkkal mentünk a templomba. Megálltunk a hátsó soroknál, hogy a kicsi ne „zavarja” az Istentiszteletet, és összekulcsolva a kezem imádkoztam: „Uram! Kérlek segíts, hogy jól csináljam!”
Igen, a lelkészgyermek már mózeskosártól kezdve része az Istentiszteletnek és része a gyülekezeti életnek.

2017. augusztus 13., vasárnap

Kapcsolódó képNői betolakodók a gyülekezetből

 Lelkészek! 7 nő, akivel legyetek nagyon óvatosak!
"Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye" (Péld 5:3).

James Taylor folk énekes volt, mielőtt homiletika tanár lett. A prédikátorok eme veterán tanára éveken keresztül tanított a New Orleans-i Baptista teológiai főiskolán. Az egyik napon egy fiú osztályt figyelmeztetett azokra a kísértésekre, amelyekkel találkozni fogunk majd.

Bildergebnis für nő rajz"Eljön majd az a nap, amikor az irodádban ott fog ülni egy nő és felajánlja magát neked. Szexuálisan elérhetővé teszi magát számodra. Ha nincs rendben a házasságod, vagy ha az Istennel való kapcsolatod nem naprakész, nagyon gyorsan, nagyon nagy bajba kerülhetsz."
Jelentkeztem és ezt mondtam: "Dr. Taylor, valóban azt hiszi, hogy mindannyian, akik itt ülünk ebben a teremben találkozni fogunk ezzel a helyzettel?" Az agyam képtelen volt elképzelni egy olyan helyzetet, amelyben egy nő - bármelyik nő - ott ülne egy lelkész irodájában és próbálná elcsábítani őt.
"Igen, azt hiszem" - mondta ő, "még te is McKeever."
Erre kitört a nevetés az osztályban.

Megéltem ezt a napot...

2017. augusztus 8., kedd


A betolakodó harmadik

Már igencsak régen történt, mikor is  előkerült egy válással végződő lelkészházasság szomorú története. Fiatal teológusok voltunk, azon tanakodtunk, hogyan lehetséges az, hogy nem tudott az elbukott fél ellenállni a megjelenő harmadik kísértésének. Hiszen ezek a keresztyén emberek hívő és erkölcsös emberek... hogyan történhet meg velük is ilyen?
Képtalálat a következőre: „szerelmi háromszög”
"A betolakodó harmadik féltől egy házasságot csak annak érzelmi minősége védheti meg" - hallottam nem is csak akkor egyetlen alkalommal  bölcs és szeretett professzorom szájából!
Odafigyelésre, befogadásra, kedvességre, sőt  gyöngédségre és meghitt belső érintődésekre, szeretetteljes érintésekre minden embernek szüksége van.
Ez nem olyan, mint...

2017. augusztus 1., kedd

Kedves Lelkészfeleségek, kedves Olvasóink!
Szeretettel köszöntjük blogunkon Fodorné Ablonczy Margitot, egyházunkban ismert nevén Mitkát, aki egy sok gyermekes lelkészcsaládban nőtt fel és maga is lelkész lett. Hivatásában, szolgálatában kiemelt szerepet kap a családok szeretete és segítése.
Fogadjátok nyitott szívvel gondolatait a HATÁRAINK GYÜLEKEZETÜNK ÉS CSALÁDUNK KÖZÖTT témakörünkben!
Érdeklődve várjuk meglátásaitokat, hozzászólásaitokat!


C:\Users\ETA\Downloads\fotó petőfi népe (3).jpgLelkipásztorként végeztem 1984-ben Budapesten, majd több kisebb-nagyobb gyülekezetben való szolgálat után Kecskemétre kerültem ifjúsági lelkésznek. Ezzel párhuzamosan kezdtem tanítani a Kecskeméti Református Gimnáziumban, mint vallástanár. Pedagógus diplomám megszerzése kapcsán (1994) egyre inkább azt láttam, hogy a diákjaim nevelése igényli a családoknak való segítségnyújtást is. Így a harmadik diploma már a családterápiáról szólt (2004). Szolgálatomban így összekapcsolódott a gyülekezet-iskola- család hármas szövetsége.  Jelenleg doktori képzésben veszek részt, témám a CSALÁDGONDOZÁS A GYÜLEKEZETBEN.
A PARÓKIA HATÁRAI
Világéletemben parókián éltem.
S erre csak akkor döbbentem rá, amikor már nem.
Nem vagyok lelkészfeleség, csak édesanyámat láttam ebben a helyzetben. Lelkészgyerekként éltem meg ezt a HATÁRHELYZETET. Majd önálló lelkészként, lelkésznőként.
Gyerekként a parókia volt nekem a védett hely, ahová, ha hazaérek, megszűnik minden veszély.

2017. július 28., péntek

GYERMEK TERHEK

GYERMEK TERHEK


Lelkészcsaládokban felnőtt gyerekek sokféle élménnyel gondolnak vissza a családjukra. Kinek teher, kinek áldás volt a gyermekkor. Mindenki, aki családban nőtt fel, annak az áldásait, és terheit hordozza magában. Mennyiben másabb mindez egy lelkészcsaládban? Van különbség? Vannak-e más kérdések a lelkészcsaládokban, mint általában egy átlagos családra nézve?
Amikor ezeket a gondolatokat megfogalmaztam, megkérdeztem gyermekeimet, hogy vajon számukra a lelkészcsalád előny-e vagy hátrány, lehetőség vagy korlát, illetve nekik milyen lelkészgyerekként felnőni. Nehéz volt számukra a kérdés, mintha nem értették volna.
A gyermekeink, amikor kicsik voltak olyanok voltak, mint a gyülekezet gyermekei. Szeretgették őket, kialakultak a barátaik, azok a nénik, akikkel szívesen voltak. Egyik –másik gyermekünknek meg is maradt ez a barátsága. Számon tartották, és számon tartják őket. Hol vannak, mi van velük… Ezek jól tudnak esni a gyermekeknek, de nekünk szülőknek is. Aztán ahogy nőttek, ezek a barátságok az idősebb nénikkel átalakultak, megfakultak, vagy mások lettek…

2017. július 18., kedd


Számít a lelkész 
magánélete a gyülekezetben? 
A lelkésznek számít? 
A lelkészfeleségnek számít?
A válási statisztikák tükrében nem túlzás kimondani, hogy manapság nem könnyű házasságban élni. És amit ezek a statisztikák már nem tartalmaznak: hány házasság nem végződik válással, ugyanakkor nincs benne fejlődés, növekedés, biztonság és öröm. Inkább mindennek az ellenkezője...
  
De mi a helyzet a mi házunk táján?

Lelkészpároknak könnyebb, vagy inkább még nehezebb jó házastársnak maradni egymás számára? 
Bizonyára az érmének két oldala van, vannak benne ígéretes lehetőségek, de vannak igencsak nehezítő tényezők is.

2017. július 11., kedd


Amikor kislány voltam arról álmodoztam, hogy milyen jó

annak, akinek sok barátja van

Akit körül vesznek a játszópajtások, akiknek titkokat lehet sugdosni és akiknek megőrizhetjük a titkait. Együtt lehet kuncogni egy-egy csínytevésen, vagy együtt sírni vele és vigasztalni a nehéz pecekben, órákban. Hála Istennek, én olyan kegyelemben részesültem, hogy a mai napig vannak olyan barátaim, akikkel gyermekkorom óta szoros a kapcsolatom. Van olyan, aki már nem él Magyarországon, de mégis rendszeresen ellátogat hozzánk, és ott tudjuk folytatni a beszélgetést, egymás lelki gondozását, ahol abbahagytuk. A házassággal, a házastársunkkal, a gyerekekkel és a gyülekezeti élettel egy olyan életformát választottunk, vagy kaptunk, ahol a napi vagy heti gyülekezeti alkalmat és a vasárnapi istentiszteletet azokkal az emberekkel töltjük, akik a mi gyülekezeti tagjaink, akikkel rendszeres és személyes a kapcsolatunk.

2017. július 4., kedd

Képtalálat a következőre: „börtön”
Átjáróház, vagy börtön?Képtalálat a következőre: „félkész házak”
Lehet, hogy van harmadik választási lehetőség is?
Egy átlagos lelkészcsaládnak a fő feladata: példamutatóan szolgálni, minden pillanatban bizonyságot tenni! 
Avagy egy lelkészcsaládnak is lehetnek határai a határtalan szolgálat tűzében?
Nagyon sok olyan területe van az életünknek, szolgálatunknak, ahol akár megfogalmazzuk, akár nem, meghúzunk határokat, vagy megnyitunk határokat és átjárhatóvá teszünk mind fizikai, mind lelki tereket is. Sőt akár szélsőséges módon itt-ott még átjáróházat is csinálhatunk. Vagy, ha a másik szélsőséget nézzük, akkor lezárt börtönöket, ahol ha kell még rácsokkal is védjük magunkat…

2017. június 28., szerda


A lelkész gyermeke nem megy a nyári gyülekezeti hittantáborba

A(z) jesus-and-children.jpg megjelenítéseSzomorúság tölt el, amikor szülőkkel beszélgetek és elmondják, hogy a gyermeküknek a nyári időszakban milyen sok jó programot szerveztek, hogy örülnek annak, hogy a gyermek igazán feltöltekezhet majd és ők ezt számára biztosítani tudják. 
Mikor rákérdezek, hogy jelentkeztek e  a hittantáborunkba is, kiderül, hogy az időpontja ütközött valami másik programmal – egy kézműves táborral, egy lovastáborral, sporttáborral és most emiatt a gyermek nem fog tudni eljönni velünk...
Azért érzek ilyenkor csüggedést, mert olyan benyomásom van, mintha nem éreznék a szülők a fontossági sorrendet.

Az számít értéknek, hogy a gyermek jól tudjon úszni, hogy egyre jobban lovagoljon és kézbe tartsa az ösztönös állatot és sok minden más …

2017. június 21., szerda

Családi elemózsia

 Reggeli készülődés, rohanás.
- Gyere reggelizni! Beágyaztál, Mosakodtál? Siessél már, ne húzd az időt!
-Eltetted a tízórait? Megfésülködtél?
-Be van pakolva minden? Tesi cucc?
Talán, akinek iskolás gyermekei vannak ezek a mondatok ismerősek indulás előtt. Rohanás, utolsó instrukciók a gyerekeknek.