Szorongsz vagy szeretsz?

Az elmúlt időszakban sokan kerestek meg azzal a problémával, hogy testi tüneteik vannak.

Érdekes az is, hogy van aki arra gondolva, hogy túl sokat dolgozik és már nem bírja, nem tud már kilazítani a pihenés idején sem. 

Mások pedig azért, mert nem dolgoznak, csak otthon a családi dolgokkal foglalatoskodnak és arra gondolnak talán azért olyan feszültek, mert nincs munkájuk, olyan tevékenységük, amely feltölthetné őket. 

Másnak vélik az okokat, ugyanakkor a tünet ugyanaz: magas alap szorongás-szint, amely már testi rosszullétekben jelenik meg. 
Szomatikus tünet sokszor ott kezdődik, hogy rosszul alszunk, vagy csak keveset bírunk aludni, azután a vergődés van órákig. Megjelenhet gyakori fejfájás, szív szúrás,
pulzus problémák, vér nyomás zavarai, szorongás, mely akár a pánik roham felé is hajlik. Belső bizonytalanság és üresség érzete. 

De van amikor ezeknél még markánsabb testi betegségek üzennének valami fontosat, amit oly jó lenne meghallani. Pld. cukor betegség, vagy gyomor fekély, IBS (bél gyulladás)... 

Sajnos a lelkészek egészségügyi szűrésein gyakran és nagyon markánsan jelennek meg olyan testi elváltozások, melyek a túlzott alkohol fogyasztást rejtik maguk mögött. 

És persze lehetnek más tünetek is egy felnőtt életében, melyek függőségről üzennek, úgy, hogy közben nem mutathatóak ki testi elváltozásokban, betegségekben. 

Ugyanakkor a testi szomatizációk és bármilyen fajta függőségek mögött minden esetben kimutathatóak a szorongó kötődések, érzelmi bizonytalanságok az intim kapcsolatban.

Ilyen beszélgetéseimben hamar előkerül, hogy házasságban élő emberekről van szó, akiknek a párkapcsolata nem működik jól, nem elégülnek ki benne a kötődési, érzelmi szükségletek, félelmek és szorongások bújnak meg az eltávolodás, vagy az aktív veszekedések és önvédések mögött. 

Ha nem kielégítő, biztonságos kötődéssel veszünk részt a házasságunkban, a kapcsolati, érzelmi bizonytalanság mindig magasabb alap szorongást okoz. 

Ezt megpróbáljuk valahogy "megoldani"... 

Vagy a sok veszekedésbe lehet kiengedni ezt a plusz stresszt, akkor is ha éppen nem volna rá valódi ok, mindig lehet hozzá találni valami apró felületet, amin keresztül óriási harcok dúlhatnak.

A másik az elkerülő taktika; hogy az ember teleteszi magát feladatokkal, ezzel a belső fókuszát a tenni valókra irányítja késő estig is akár, így már nincs ideje, ereje arra, hogy érezze a saját kötődési szükségeit, vágyait, félelmeit. 
Így aztán kimeríti magát, melyet a szervezete előbb-utóbb testi tünetekben meg fog üzenni számára, hogy valami nem jó, nem a rendjén, hanem eltévesztett úton mennek a dolgok.

A sok munka tehet róla? Nem, hiszen az is már csak tünet.

A munka hiánya tehet róla? Vagy a veszekedős házastárs miatt vannak rosszullétei az embernek? Mindezek  is tünetek.

A valódi ok mélyebben, a bizalmatlan kötődésben van, a valódi (testi-lelki) intimitás hiányos házasságban élésben, a szeretet dinamikák igaz megélésének hiányában van.

És minthogy kötődési problémáról van szó, így ha az ok legmélyebb rétegeit vizsgáljuk, akkor oda érkezünk el, hogy Isten szeretetét sem tudjuk hittel megragadni és átengedni a házasságainkban, sokszor akkor sem, ha keresztyén házasságról van szó, és sokszor akkor sem  ha lelkészházasságról van szó...

És talán megalkuvó módon inkább egyikkel sem foglalkozunk aktívan, sem a párunkkal, sem Urunkkal. 

Hitem és meggyőződésem szerint, Isten arra hív bennünket, hogy párhuzamosan nyissunk ajtót a Szeretet számára a Vele való kapcsolatunkban is és a párunkkal való kapcsolatunkban is egyaránt. 

 "Sőt, a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben." (1Jn.4:18)

Sz.E.