Gyökössy Lelkigondozó Szupervízori Szolgálat
Budapest, 1097 Kálvin tér 8.

 

Jakus Ágnes riportja Szőke Etelkával a lelkészházasságról

Gyakran halljuk: a parókia fala üvegből van. Mit tehet egy lelkészházaspár saját intim szférája megőrzéséért, biztosítva azt is, hogy ne zárkózzon el a gyülekezettől?

A lelkészházasság nagyon szép ajándék, különleges lehetőség arra, hogy egy párkapcsolat minél inkább kiteljesedjék. Hiszen, férj és feleség együtt szolgálhatnak, közösségükben Isten akaratát hozhatják  közel az emberekhez.

Ez a fajta életközösség ugyanakkor nehéz élet tér is, mert ha nem működik a párkapcsolatban a biztonságos kötődés, nincs érzelemgazdag állapot, akkor  már a gyülekezet olyan szolgálati térré változik, ahol nagyon sok szerepet el kell játszani, ebből pedig nagyon sok terhes szituáció származhat mind a gyülekezeti tagokra nézve, mind a párkapcsolatra terhelődve. Ezek a párkapcsolatban is egyre lehúzóbb dinamikákat gerjesztenek.

Nem szükségszerűek ugyanakkor ezek a terhek. Az a jó, ha a pár olyan mértékben nyitja meg a parókiát mások felé, amennyire azt a kapcsolatuk elbírja. Ha tudnak együtt imádkozni, akkor áthívhatnak másokat magukhoz imaközösségbe. Ha nem tudnak, de megnyitják a parókiát a hívek előtt azzal, hogy akár bármelyik este átjöhetnek hozzájuk, akkor átjáró ház lesz az otthonunk, miközben a pár nincs egységben ezzel kapcsolatban, és ez feszültséget okoz közöttük.

Én egyébként egyre inkább azon az állásponton vagyok, hogy jó, ha nem merev a határ a lelkészpár és a gyülekezet között, ugyanakkor fontos, hogy ezt a határt ne külső körülmények szabják meg, ne is elvárások mentén alakítsuk ki, hanem a saját kapcsolatunk minősége alapján.

Manapság sajnos egyre többször hallani arról, hogy különböző életkorú lelkészek elválnak házastársuktól. Milyen vészjelekre érdemes figyelni, hogy lehetne megelőzni a végső kenyértörést?

Közhely, de igaz: egy házasság nem kér enni, viszont éhen tud halni. Vagy, hogy egy másik képpel éljek: a házasság olyan, mint egy autó egy lejtő közepén kézifék nélkül.  Ha nem fektetünk bele energiát, ....

Szülőtárs vagy házastárs?

      A házasság hetében vagyunk, és mindig megmelegedik a szívem, amikor fókuszba kerül a házasság, hiszen Isten egyik legnagyobb ajándéka lehetne az életben, hogy kapunk egy olyan társat, akivel együtt haladhatunk utunkon, akivel közös lehet az utunk. DE....  Sajnos egyre több olyan emberrel találkozunk, és foglalkozunk, ahol vagy szülőtárssá vált a házastárs, vagy épp ellenséggé.

 Így a házasság hetében fontosnak tartom, hogy azon gondolkodjunk,, hogy hogyan lehet megőrizni a kapcsolat intimitását, mi táplálhatja a szerelmet, és hogyan tovább, ha mindezek már megkoptak a mi életünkben.

   Amikor elindul két ember közötti kapcsolat,  sok minden motiváció lehet mögötte. Lehet, hogy valóban szerelem alakul ki egy férfi és egy nő között. Ha így kezdődik a házasság, .....

Féfi és nő közös útja egymás nélkül

Férfi és nő közös útja egymás nélkül


A férfiből kivett oldalbordából lett az asszony megformálva. Mindez azt üzeni, hogy a férfiből húsbavágó módon hiányzik valami, ami nem más, mint maga az asszony. Erre Ádám rá is felel ott a teremtés hajnalán: csontomból való csont, testemből való test. Így Éva sem találhatja meg a helyét máshol, mint Ádám mellett, számára a megérkezettség az oda illeszkedésben ölthet testet.



Azonban a bűneset után felfordul a teremtésbeli rend. Ádám az átok kapcsán elszakad mély valójától, megfeledkezik igazi szükségéről, hogy
Éva a saját testéből való test. Rákényszerül, hogy küzdjön a biztonságért, a megélhetésért és
közben a saját testét – aki Éva - elhanyagolja. A házasságnak van egy természete: mindaz, amit beleteszünk, és amit nem teszünk bele, teljesvalóságával visszahat ránk. Szinte, amit a másikkal teszünk, azt magunkkal tesszük....

A bizonyítványosztás margójára

         Ma hozták haza a félévit a gimnazista gyermekeink. Az elmúlt hetekben intenzíven ment a különféle dolgozatokra, felelésekre való készülődés. Ma megtudhattuk, hogy mennyi a tudása gyermekeinknek. Amióta a hittant is osztályozni kell, ugyanúgy belekerültünk ebbe a rendszerbe, hogy értékeljük hittanosainkat. Hát ez nagy szenvedés számomra. Igaz, hogy írásbeli értékelésre is van lehetőség félévkor első és második osztályban, illetve év végén elsőben, de mivel a mondatbankot használjuk, és aláhúzogatással jelezzük az értékelésben, így tulajdonképpen akarva, akaratlanul osztályzatnak minősül az írásbeli értékelés. Valahogy akaratunk ellenére skatulyába kerülnek gyermekeink. A stréber, a jó tanuló, a közepes és a gyenge kategóriába. Nem tudom, hogy hogyan alakul ki, de valahogy azt látom, ha valakinek néhány tárgyból kettese van, automatikusan nem lesz még rajzból vagy testnevelésből sem ötöse. De vajon miért? Mire jó ez az értékelés? Mennyit érnek a gyermekeink? Hogyan látják az iskolában, óvodában, családunkban, és mi magunk mit gondolunk róluk?

Mik a gyermekeink értékei? A matek ötös, vagy a magyar? A versenygyőzelmek? Könnyen elvisz a mai teljesítési kényszer ide, hogy ezeknek tudjunk örülni. De mi a valódi értéke az embernek?  Azt hiszem, ami miatt valakit embernek tekintünk, hát az jegyekkel nem függ össze. Néhány pontban összeszedtem, hogy milyen értékei lehetnek a gyermekeknek, amit érdemes bennük erősíteni, hogy valóban emberré váljanak.

    Az emberség. Mit értek ezalatt? Amikor egy gyermek empatikus tud lenni, és segítőkész, együtt-érző. A vak zongoratanárt kinevető gyerekeket nem tudom emberségesnek tekinteni. Hogyan lehet emberségessé nevelni gyermekeinket? Mi is most gyakorlatozunk ebben, hiszen a legnagyobb gyermekünk sem felnőtt még… De egy biztos, ha nem csupán a jegyek, dolgozatok érdekelnek, hanem az iskolai élményeik, akkor van lehetőség a közösségben levő időnként embertelen magatartást, emberségessé tenni. Hogyan viszonyuljanak ahhoz a gyerekhez, aki köztudomásúlag lopott? Hogy tudunk adni neki egy második esélyt, ahogy egy keresztyén ének megfogalmazza? Hogy segíthetünk ilyen esetben osztálytársként, hogy ne feketebáránnyá váljon, hanem szembe nézzen tettével, és tudjon újat kezdeni. De csodálatos lenne, ha ebben mindenki partner lenne!

          Becsületesség. Hát ez sem értékelhető jegyekkel. Felismerni a gyermekeknek saját hibáikat, nem olyan egyszerű, mert mindig a másik gyerek, a körülmények, a rossz időzítés az okozója a balul elsült eseményeknek. Amikor mindezek megtörténnek sokat számít, ...

Kedves Olvasók!

Amikor Etelka megkeresett azzal a kérdéssel, hogy lenne-e kedvem részt venni a lelkészfeleség blog írásában nagy lelkesedéssel és kíváncsisággal igent mondtam. Az újrakezdés óta égészen novemberig lelkesen készültem az írásaimmal, most azonban az élet úgy alakította, hogy nem tudok ebben a feladatban tovább részt vállalni. Idős nagymamám, akinek a héten ünnepeltük 89. születésnapját, betegsége miatt hozzánk költözött. A mindennapos ápolása, a munka,

Lelkészházaspár ÉFT tréning

Kedves Lelkészfeleségek!

Szeretettel hívunk benneteket Gyökössy Szolgálat szervezésében, 

férjeitekkel együtt egy három napos intenzív együttlétre, ahol házasságotokkal foglalkozhattok aktívan. Ez a lehetőség első renden nem a krízisbe jutott párokat kívánja elérni, hanem az igényes házasokat, akik szeretnék még szebbé, meghittebbé tenni a kapcsolatukat.

Mi lelkészek az egész családunkkal, annak minden érzelmi terhével és örömével együtt szolgáljuk Istent. Ezért nem tolhatjuk háttérbe.......