Hányszor vagyunk biztosak abban,
hogy az igazság nálunk van. Házasságunk elején a férjemmel vitázva, meg voltam
győződve, hogy csak nekem lehet igazam, és nem értem, hogy miért nem látja be ő is. Aztán amikor egy ilyen vita után gondolkodni kezdtem, arra jutottam, hogy
nyilván a férjem éppen ugyanezeket gondolja, és ha jobban belegondolok neki is
igaza van a saját szempontjából, de hát mégis…. Aztán ahogy telt az idő, abban
kellett megerősödnöm, hogy nem is olyan nagy ügy az, amiért annyira küzdöttem,
ami miatt fal kezdett közöttünk épülni.
Azután látva mások kapcsolatát,
abban erősödtem meg, hogy a nagy igazságaink falakat emelnek, válaszfalakat
házasságban, testvéri kapcsolatokban, szülő-gyerek kapcsolatban, barátságban.
Néha banális dolgokon nem képesek emberek továbblépni.
A mai igében Jézus az
igazságról beszél Pilátusnak. "Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról... Pilátus ezt kérdezte tőle: Mi az igazság?" (Ján. 18, 37,38)
Milyen érdekes, hogy Pilátus kérdezi meg
Jézustól, hogy mi az igazság, amikor neki kellene az igazságot
képviselnie. Milyen szomorú, hogy a
tömeg Jézus és Barabbás közül, Barabbás igaza mellett áll ki, vagyis, hogy
méltóbb a szabadon bocsátásra a rabló, mint Jézus. Annyira a mi igazságainkról
szól ez is. Barabbást választjuk Jézus helyett ....
magunktól. Barabbást, akit a tömeg kiabál, akire csak érdekből lehet igent mondani. Barabbást, akihez nincs különösebb közük, arra könnyű igent mondani, de ezt tesszük mi is.
magunktól. Barabbást, akit a tömeg kiabál, akire csak érdekből lehet igent mondani. Barabbást, akihez nincs különösebb közük, arra könnyű igent mondani, de ezt tesszük mi is.
Emberi
igazunk mögött mindig önérdek húzódik. Mindig én vagyok benne fontos. A „mi”
meghal, és csak az „ÉN” növekszik, illetve a kapcsolatainkat végérvényesen
elválasztó falak. Mennyivel másabb, amit Jézus képvisel. Az Ő igazsága a
kereszt. Jézus igazsága, hogy meglátjuk az "én" mögötti "MI"-t, emberi
kapcsolatainkban. Az Ő igazsága, hogy áldozatot hoz értünk, és erre tanít
bennünket is. Milyen gyógyító egy kapcsolatban is, ha Jézusért elmegyek arra a
második mérföldre…. Ha Jézusért meglátom
a másik szempontját, ha Jézussal elköteleződve elkezdődhet a kapcsolat
helyreállítása. Először Jézussal, hogy gyógyító változás lehessen életünk
minden olyan területén, ami elromlott. Egy házaspár jutott eszembe, akik a
válás szélén álltak. Nagyon viharosak voltak már a napjaik, elviselhetetlen volt
a közelükben lenni. A hívő feleség már nem bírta. Amikor végül Jézus tett
rendet a kapcsolatukban. Látványos volt a változás. A férfi nem a saját igazát
fújta, hanem meglátta Jézus igazságát. Megértette, hogy nem elég a szavak
szintjén képviselni a Mi-t, hanem megtanulta megélni. És a feleség is
megtanulta, hogy nem a falakat kell építeni, hanem a kapcsolatot Jézussal, és
egymással. Csodálatos átalakulás ment végbe bennük, és közöttük… Remélem tudunk ebben reformálódni mi is valamennyien.
Gergelyné
Molnár Lívia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése