Szeretettel köszöntjük blogunkon Zámbóné Hajnalkát, aki református lelkipásztor és lelkészfeleség is Káposztásmegyeren.

Olvassuk nyitott szívvel örömteli és őszinte gondolatait!

 

Kedves Lelkésznők és Lelkésznék, drága "sorstársak"!

Nem tudom, hogy tudok-e bármi olyat írni az adventről, ami nektek új lehet. Nagyon sűrű időszak ez és mégis gyönyörű! Éppen ezért elhatároztam, hogy fölkelek korábban legalább egy héten kétszer és "rorátézok" a templomban. Mivel lelkészfeleségként az Úr házában lakom éjjel és nappal, köntösben lebaktatok és letérdelek az Úr asztalától nem messze. Ez segít, hogy ne aludjak el. Kérem Jézust, hogy ajándékozzon meg a jelenlétével, és beszélgessünk. Többnyire van témám, de Ő is szokott hozni. Egyszer korábban például arról mesélt, hogy Isten Országa milyen csodálatos, és, hogy bennünk van. És mi vagyunk az egyház.... és az egyházban lesznek gyerekek...sok gyerek. Lesz játék és éneklés és
tábortűz és kirándulások. Lesznek gazdagok és szegények és lesznek, akik a bajaikkal bemenekülnek. És lesznek különböző megkötözöttséggel küzdők... Az egyházban szeretet lesz és nyitottság, őszinteség és egymásra figyelés... 

Most adventben a hittanok, a gyerekkarácsonyi ünnepélyek, zenés istentiszteletek és sok szervezés mellett várom Jézust, hogy újra együtt leszünk, megszólal és olyat mond, ami visz engem tovább. Mert nekem is úgy kell jelen lennem, és olyat kell mondanom a gyászolónak, a veszteséggel küzdőnek, az anyának, aki a rákos kamasz gyerekét viszi a kemóra, hogy az vigye őket tovább... Nagyon színes számomra az advent:november végén újra elindult a gyász- és veszteségfeldolgozó csoport. Nekik különösen fontos, hogy a karácsonyban támaszt kapjanak. És közben mennek a koncertek, a gyerekeim hegedülnek, csellóznak, énekelnek, és én pedig gazdagnak, megajándékozottnak érzem magam. Holnap reggel megyek Jézushoz... elmondom neki.

Szeretettel,

Zámbóné Hajnalka - Káposztásmegyer